Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a Fidesz megbüntetését

Alaptörvény-ellenesnek találta, és meg is semmisítette a Kúria néhány héttel ezelőtti, választási eljárást érintő döntését az Alkotmánybíróság. – írja az index.hu

A legfőbb bírói fórum most azt mondta ki: jogszerűen tévesztette meg az állampolgárokat a Fidesz-KDNP, és gyűjtött adatokat saját felhasználásra az európai parlamenti választáson való induláshoz szükséges, a Nemzeti Választási Iroda által hitelesített támogatói aláírásgyűjtőívek helyett.

Az Alkotmánybíróság szerint a választási eljárásról szóló törvény nem tiltja a jelölő szervezeteknek (pártok), hogy választási kampányban a jelöltállításon kívül más célra aláírást gyűjtsenek, észszerű értelmezés mellett sem az alapelvekből, sem a törvény más szabályából nem vonható le ilyen következtetés, közölte a testület. Szerintük:

döntésével a Kúria önkényesen egészítette ki a törvény zárt szabályozását.

Az Alkotmánybíróság (Ab) emellett alkotmányos követelményként mondta ki, hogy választási eljárásokban a Kúria előtt folyamatban lévő felülvizsgálati ügyben az ellenérdekű fél számára biztosítani kell a nyilatkozattétel lehetőségét. 

Korábban megírtuk, hogy a Momentum Mozgalom bepanaszolta a Fidesz-KDNP megtévesztő aláírásgyűjtését, amelyről videofelvétel is van:

Így építik a Kubatov-listát

Kifogást tettünk az Fővárosi Területi Választási Bizottságnál a Kubatov-listát építő fideszesek ellen. Az alábbi felvételen az látható, hogy budapesti Fidesz-aktivisták nem a pártok számára biztosított ajánlóívre gyűjtenek aláírást, hanem a Fidesz saját szimpatizáns-listájára. Az aktivisták ezzel ellentétben többször is azt állítják, hogy ezeken az íveken azért gyűjtenek ajánlásokat, hogy a Fidesz az EP-választásokon listát tudjon állítani.A Momentum szerint a Fidesz-aktivisták megtévesztő módon jártak el és ezzel megsértették a választás tisztaságát.

Közzétette: Momentum Mozgalom – 2019. április 12., péntek

A Kúria a Momentum Mozgalom által csatolt videofelvétel alapján megállapította, hogy a Fidesz-KDNP aktivistái 2019. április 8-án 18 óra 38 perckor Budapesten, a Kálvin téri aluljáróban aláírásokat gyűjtöttek. A pártszövetség logóival ellátott kihelyezett pulton a „Nekünk Brüsszelben is Magyarország az első! Május 26.” felirat szerepelt, a pulton elhelyezett aláírásgyűjtő lapok fejrészén a „Támogatom Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást!” felirat volt olvasható, az aktivisták pedig többször is azt állították, hogy az európai parlamenti választásra gyűjtenek aláírásokat.

Az aláíróívek nem a hivatalos ajánlóívek voltak, azokon valójában Orbán Viktor programját támogató aláírásokat gyűjtöttek, illetve az aktivisták az adatkezelési tájékoztatót sem tudták bemutatni.

A Kúria döntésében arra a következtetésre jutott, hogy a jelölő szervezeteket támogató, szimpátiát kifejező aláírásgyűjtés akkor nem jogsértő, ha a választópolgár pontosan tudja, hogy aláírása milyen célt szolgál, adatait milyen célból használják fel. Ha azonban e körülményekkel a jelölő szervezet megtévesztő magatartása miatt nincs tisztában, az jogsértő helyzetet eredményez, ezért elmarasztalta a jelölő szervezeteket.

Csakhogy a videófelvétel alapján a háromtagú kúriai bírói tanács megállapította, hogy a fideszes-KDNP-s aktivisták aláírásgyűjtése

  • egyértelműen nem a 2019-es európai parlamenti választásokhoz szükséges ajánlások gyűjtésére irányult;
  • a választópolgárok az elhangzott tájékoztatás ellenére aláírásukkal valójában nem a FIDESZ-KDNP jelöltállítását támogatták;
  • a jelölő szervezet nevében eljáró személyek olyan tevékenységet folytattak, amely a választópolgárok megtévesztésére alkalmas volt.
  • A Kúria megítélése szerint a választópolgárok megtévesztése pedig önmagában sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.

A választópolgárok megtévesztése alappal veti fel továbbá annak a lehetőségét is, hogy a jelölőszervezet célja az aláírások kampánytevékenység során történő további felhasználása, választói adatbázis kialakítása.

A döntéssel szemben a Fidesz-KDNP fordult az Alkotmánybírósághoz, sérelmezve, hogy a Kúria úgy hozott döntést, hogy nem biztosította számukra a nyilatkozattétel lehetőségét, illetve a döntés nem vette figyelembe a jelölő szervezeteket is megillető véleménynyilvánítási szabadságot és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét önkényesen értelmezve egyben önkényesen korlátozta is e jog gyakorlását.

Az Ab pedig döntésében kimondta, hogy a Kúria egyáltalán nem értékelte az indítványozó magatartásának alapjogi vonatkozásait, holott a testület szerint választási kampányban különösen, de attól függetlenül is a véleménynyilvánítási szabadság által védett egy politikai szervezet és támogatói vagy választói közötti kommunikáció, így a határozat értelmében már önmagában attól alaptörvény-ellenes a Kúria döntése, hogy az ügy alapjogi vonatkozásait nem észlelte.

Ezen túl az Ab a választási szabályozás vonatkozásában már megállapította, hogy a választási eljárásról szóló törvény valamely tilalmának az az értelmezése van összhangban a véleménynyilvánítási szabadsággal, amely a törvényi szabályozását zártnak tekinti, azt nem egészíti ki. Márpedig a törvény semmilyen szabálya sem tiltja a jelölő szervezetek számára, hogy választási kampányban a jelöltállításon kívül más célra aláírást gyűjtsenek, ilyen szabály észszerű értelmezés mellett a törvény egyetlen rendelkezéséből sem vonható le következtetésként, írták.

Az Ab emellett a tisztességes bírósági eljáráshoz való alapvető jogból fakadó alkotmányos követelményként rögzítette, hogy a Kúria előtt folyamatban lévő felülvizsgálati ügyben az ellenérdekű fél számára a nyilatkozattétel lehetőségét biztosítani kell. A vizsgált ügyben ugyanis nem volt biztosítva, hogy az indítványozó álláspontját kifejtve jognyilatkozatot tegyen vagy más módon részt vegyen abban az eljárásban, amelynek eredményeként magatartását jogellenessé nyilvánították. Az Ab ezért megállapította, hogy a tisztességes eljáráshoz való jogból fakadóan a választási eljárás során sem hagyható figyelmen kívül a fegyveregyenlőség elve, a választási bizottság határozatát megváltoztató döntés esetén az érintettek részvételi lehetősége nem kerülhető meg.

A határozathoz Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Imre, Pokol Béla, Stumpf István és Szívós Mária alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak.

(Forrás: index.hu)
(Kiemelt kép: 24.hu)