Leszavazták Bálint gazda díszpolgárságát

A XVI. kerületi önkormányzat február 13-i ülésén zárt ajtók mögött tárgyalták meg a jelöléseket a díszpolgári kitüntetésre.

Több száz kerületi polgár az aláírásával támogatta Bálint György – vagy ahogyan sokan ismerik, Bálint gazda, Gyuri bácsi – díszpolgári kitüntetésre való jelölését. Ennek ellenére a kerületi közgyűlés fideszes többsége egyöntetűen lesöpörte az asztalról a jelölést, így az idén 100. életévét taposó kertészmérnök nem lehet kerületünk díszpolgára. Ezúttal sem!
A kerületi testület döntése bejárta az országos sajtót is.

Kovács Péter korábban azt állította, hogy pártpolitikától mentes az ő polgármestersége. Csomor Ervin jegyzői kinevezése után ez egy újabb olyan döntés volt, ami ennek az ellenkezőjéről árulkodik.

Bálint gazda így ünnepelte 99. születésnapját (forrás: blikk.hu)

Bálint György 1919. július 28-án született Gyöngyösön.
Gazdálkodó hagyományokkal rendelkező zsidó családba született, apja több nyelven beszélő, vállalkozó és kísérletező szellemű középbirtokos volt. Fiatal korától kezdve a mezőgazdaság szeretetére és ismeretére nevelték. Általános és középiskolai tanulmányait Gyöngyösön végezte. Cserkészként 1933-ban részt vett a gödöllői dzsemborin. 1937-ben érettségizett a főgimnáziumban, 1941-ben kertészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti a Magyar Királyi Kertészeti Akadémián. 1942-ben behívták munkaszolgálatra, ahonnan koncentrációs táborba került, majd 1945-ben szabadult. A holokauszt során egy testvérét kivéve teljes családját kiirtották. A háború után hazatért családi birtokára, ám a kommunista hatalomátvétel után internálással fenyegették meg és földjét elvették.

1949-ben mezőgazdasági mérnökként diplomázott a Magyar Agrártudományi Egyetemen. 1949–1952 között a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott, majd onnan egy évre a Kertészeti Kutatóintézetbe került. 1955–1959 között a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa volt, ahonnan a Fejér Megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága főkertészként alkalmazta, 1964-ig. 1967-ig Budapesten, az Állami Biztosító Főigazgatóság szakértője volt, majd nyugdíjazásáig (1981) a Kertészet és Szőlészet főszerkesztői teendőit látta el. 1969–1981 között a Kertészet és Szőlészetet, 1970–1981 között a Kertgazdaságot, 1972–1981 között a Kerti Kalendáriumot, 1984–1988 között a Kertbarát Magazint szerkesztette. 1989-től tagja a Budapest Rotary Clubnak, amelynek két évig alelnöke is volt. 1981–2009 között a Magyar Televízió Ablak című magazinjának állandó munkatársa (Bálint gazda). 1991–2000 között főszerkesztője az MTV Gazdaképző című műsorának. 1994. június 1-jén belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe; tagja lett az országos tanácsnak. 1994–1998 között országgyűlési képviselő volt. 2009-ben kilépett az SZDSZ-ből, alapító tagként részt vett a Szabadelvű Polgári Egyesület (SZPE) megalapításában.

Bár Bálint gazda néven ma elsősorban őt ismerik, a név és kötődése a kertészethez régebbre nyúlik vissza: az 1975-ben elhunyt Czupy Bálint kertészeti szakíróként szintén ezen a néven vált ismertté a Szabad Európa Rádióban.
Egyetlen fia Bálint János kertészmérnök, aki hét éven át volt a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem dékánja, illetve húsz éven keresztül tanszékvezetője.

Bálint gazda hosszú élete során rengeteg elismerést kapott munkásságáért:

  • Munka Érdemrend arany fokozata
  • A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata
  • SZOT-díj (1988)
  • Táncsics Mihály-díj (1990)
  • MÚOSZ Aranytoll-díj (1998)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2005)
  • Fehér Rózsa-díj (2007)
  • Gyöngyös díszpolgára (2009)
  • Budapest díszpolgára (2009)
  • A Hajléktalan Emberért díj (2009)
  • Hazám-díj (2017)[10]Prima Primissima díj (2017)
  • Magyar Szabadságért díj (2018)
  • Az Év Agrárembere 2018- Életműdíj (2019)

Innen is sok egészséget és még hosszabb, boldog életet kívánunk Bálint gazdának, a mi Gyuri bácsinknak.

(Kiemelt kép: 24.hu)