Hogy kell elképzelni a távoktatást az egyetemeken?

Sokat hallani mostanság a távoktatás mikéntjéről, az érettségizők a hetekben küzdenek meg a nehezített körülmények között írandó vizsgával. Annál kevesebbet hallani az egyetemisták helyzetéről, pedig ők is küzdenek a kihívásokkal, sajnos a távoktatás igencsak hirtelen csöppent bele mindenki életébe és nem egy egyszerű helyzet. 

Március 11-én, szerdán kora délután érkezett a bejelentés, miszerint minden egyetemnek be kell zárnia, sok egyetemista az órái alatt hallgatta élőben ezt a sajtótájékoztatót. A kollégiumokból haladéktalanul ki kellett költözni, sokaknak 24 órával később már teljesen üresen tátongott a szobájuk. De hogyan állt fel a rendszer egy ilyen sokk után?

A szorgalmi időszak

A szorgalmi időszak a folyamatos teljesítésről és tanulásról szól, ebből 8 hét maradt hátra a távoktatásra. Az első, március 16-ával kezdődő hét a legtöbb egyetemen előrehozott tavaszi szünetnek lett nyilvánítva, ami alatt az oktatók és az intézmény informatikai dolgozói felkészülhettek a szokatlan oktatásmódra.

A távoktatás módja egyetemről egyetemre, szakról szakra nagyon változatos. Általában igen nagy szabadságot kaptak az oktatók és kiválaszthatták a nekik, illetve a tárgynak legjobban megfelelő oktatási módot. Leggyakrabban az előadások ilyen módokon zajlanak:

  • A legtöbb karon videokonferencia keretében tartják meg az előadásokat. Ekkor vagy előkészített diasort osztottak meg az oktatók, vagy esetenként táblára írnak.
  • Régen felvett előadások sajnos csak kevés szakon állnak rendelkezésre, de ott most kincset érnek. Néhány tanár ezt most pótolja egy otthoni tábla előtt, de olyan is előfordul, hogy a kiküldött diasor mellé mellékelnek egy magyarázó hangfájlt.
  • A Microsoft Teams kifejezetten erre a célra kifejlesztett szoftver: a különféle óráknak csatornákat lehet létrehozni, ahol folyhat beszélgetés, videohívás, lehet feltölteni anyagokat és minden visszakereshető. Most több egyetem is előfizetett erre.
  • Gyakran adnak ki az oktatók digitális jegyzetet a tananyagról, amit elolvasva az teljesen elsajátítható, vagy a videofelvételek mellé szolgál kísérőanyagként.
  • A tárgyhoz kapcsolódó anyagokat különféle felületekre tölthetik fel az oktatók: a Neptunon keresztül is megoszthatják, de alkalmas rá a Microsoft Teams, az ELTE által használt Canvas rendszer is.
  • A labormérésekhez legtöbbször a laborvezetők által lemért adatokat, fényképeket és videofelvételeket kell elemezni és ebből írni a jegyzőkönyvet. Nyilván nem olyan hatékony, mint ha a hallgató maga ismeri meg és használja az eszközöket, de gyakran már a jegyzőkönyv megírása során tisztába kerül a mérés lényegi elemeivel.

Gondot jelenthet az oktatók számára a hallgatók motiválása a rendszeres órakövetésre, hiszen mindenki az időbeosztásával küzd, amit otthoni körülmények között gyakorta nehéz tartani. Ennek érdekében általában heti rendszerességgel tesznek fel rövid, ellenőrző kérdéseket vagy teszteket, amik nem számítanak bele a pontszámba, de érdemes őket visszaküldeni, mert a szóbelin előnynek számíthat az ezekben nyújtott jó teljesítmény.

Forrás: Facebook.com

Az osztályozás menete

Az igazságos osztályozást igen nehéz megoldani ilyen viharvert körülmények között.

  • A legtöbb tárgyból online teszt áll rendelkezésre, amit szoros időkorláttal kell kitölteni. Ezek általában a Moodle nevű felületen zajlanak, ahol különféle feleletválasztós és írásos válaszadásra alkalmas teszteket állíthatnak össze az oktatók.
  • Azon tárgyakból, ahol eddig is lehetett saját jegyzetet használni (pl. matematikai módszerek), kivitelezhető az, hogy az oktató kiküldi a zh feladatsort, a diákok leírják papírra a megoldást, és ezt záros határidőn belül vissza kell küldeni beszkennelve.
  • Sok tárgyból elmaradnak a zh-k és a pontokat teljes mértékben az eddig szerzett eredmény és a távoktatás alatti beadandók, esszék alkotják. Ezen házi feladatoknál állandóan fennáll a másolás veszélye. A legtöbb oktató a nyilvánvaló összedolgozásra, másolásra a lehetőségeihez mérten felfigyel. Szerencsére, hogy ha nem csak másol a hallgató, hanem kicsit más logika szerint írja le a megoldást, akkor megérti, még ha az nem is a saját gondolatmenete volt eredetileg.

Az online zh-k során nyilván felmerül problémaként, hogy a hallgatók használhatják a saját és internetes anyagokat, illetve kommunikálhatnak is egymással. Ezt általában a túlméretezett feladatsorral és rövid időkorláttal igyekeznek csökkenteni. Sajnos ezt teljesen nem lehet kiküszöbölni, a hallgatók becsületében is kell bízni, de valószínű, hogy rövid időn belül tényleg csak az tudja teljesíteni, aki jól begyakorolta az anyagot és a feladatokat, hiszen a keresgéléssel és kommunikálással sok értékes perc elvész.

Az osztályozás menete és üteme szakról szakra nagyon változatos. Sajnos a legtöbb helyen az oktatók sem tudtak kezdetben áttérni a rendszeres számonkérésre, illetve bíztak még abban, hogy személyesen fejezhetik be a félévet. A hallgatók elé ezeken a helyeken nem voltak akkora akadályok állítva. Ez kellemesnek tűnhet, ám a legtöbb tárgyból az utolsó hetekben indult be a fejveszett pótlás, hogy legyen mire jegyet adni. Így sokkal jobban jártak azok a hallgatók, akiknek a távoktatott időszak során a kezdetektől fogva egyenletesen kellett jól teljesíteni. Ők sokkal jobban kimerültek, de éppen a fáradtsággal telt utolsó hetek idejében már egyre kevesebb a teljesítendő feladat.

A közeljövő

Hamarosan, május közepén beköszönt a június végéig tartó vizsgaidőszak, ami ismét nagy kihívások elé állítja az oktatókat és hallgatókat egyaránt. Az írásbeli vizsgákat a zh-khoz hasonlóan online, a szóbeli vizsgákat pedig videohívás keretében képzelik el a legtöbb helyen, de ennek részleteiről csak később tudunk majd pontosabbat, gyakran ennek módját még az oktatók se tudják.

Az ELTE Lágymányosi kampuszán is beköszöntött a tavasz. Az épület belül üres, de a környező természetben zajlik az élet. Reméljük, hogy ősszel már belül is teli lesz!

Az online oktatás összességében mindenkit váratlanul és többnyire rosszul érintett, vannak azonban előnyei is mindennemű kényelmetlensége ellenére. Sokan panaszkodnak az anyagok hiányára, illetve hogy képtelenek ugyanúgy tanulni otthoni körülmények között, mint élőben, de az utazással töltött időt hasznosítani lehet (habár ezt gyakran a túlméretezett beadandótömeg megoldja). Emellett olyan jegyzetek és anyagok születnek most, amik valószínűleg enélkül soha, vagy csak évekkel később jöttek volna létre.

Örüljünk, hogy hellyel-közzel azért jól meg tudott valósulni ez a rendszer és bízzunk benne, hogy ősszel visszaáll minden az egyetemeken a régi rendszerbe!

A cikket a Momentum Kertváros egyik egyetemi hallgató tagja írta