A fizetés nélküli szabadság problémája a koronavírus idején

A jelenlegi helyzetben gyakran merül fel az úgynevezett fizetés nélküli szabadság intézményének alkalmazása. A szituáció mindenki részéről bizonyos fokú alkalmazkodást igényel. Így érdemes összeszedni, hogy a jelenlegi megváltozott körülmények között mire kell feltétlenül figyelmet fordítani a munkavállalóknak.

Kezdetnek érdemes beszélni magáról a fizetés nélküli szabadság intézményéről. Elsőként azt kell leszögezni, hogy a magyar munkajog szerint a munkáltató nem rendelheti el egyoldalúan a fizetés nélküli szabadságot. A munkavállaló ezzel szemben bizonyos helyzetekben jogosult erre a lehetőségre.

Az alábbi helyzetekben illeti meg a munkavállalót a fizetés nélküli szabadság:

  1. A gyermek gondozására a gyermek harmadik életéve betöltéséig (klasszikusan a gyesjogosultság alatt), továbbá a gyermek tizedik életévének betöltéséig, amennyiben ezen időtartamra is fennáll a gyermekgondozási segélyre való jogosultság
  2. A munkavállaló hozzátartozójának tartós ápolása céljából az ápolás időtartamára, de maximum 2 évre (az ápolás indokoltságáról orvosi igazolás szükséges)
  3. A tényleges önkéntes-tartalékos katonaiszolgálat-teljesítés időtartamára.

A munkavállaló a fentiektől eltérő esetben is igényelhet a munkáltatótól fizetés nélküli szabadságot, ekkor azonban a munkáltató dönti el, hogy engedélyezi-e, és ha igen, milyen feltételekkel.
A fizetés nélküli szabadság alkalmazásának másik lehetősége a felek megállapodása. Ez alapján a munkáltató mentesítheti a munkavállalót a rendelkezésre állási kötelezettsége alól, azaz számára fizetés nélküli szabadságot biztosíthat.

Kép forrása: pixabay.com

A kérdés igazi jelentősége abban áll, hogy amennyiben a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, akkor szünetel a társadalombiztosítási jogviszonya! (Ez alól kivételt képez, ha a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, illetve amennyiben a fent felsorolt három esetben veszi igénybe az intézményt.)

Egészségügyi szolgáltatási járulék

A fizetés nélküli szabadság alatt, ha a munkavállaló más jogcímen nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, akkor a fizetés nélküli szabadság első napjától egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni, havonta 7 710 forintot, ami naponta 257 forintot jelent.
Ehhez a biztosítási jogviszony szünetelésének első napja utáni 15 napon belül be kell jelentkezni a NAV-hoz, a 20T1011 jelű adat- és változás-bejelentő lapon. A nyomtatvány a www.nav.gov.hu honlapról letölthető és benyújtható ügyfélkapun keresztül elektronikusan, vagy nyomtatást követően postán. Ezt követően az egészségügyi szolgáltatási járulékot a
tárgyhónap utáni hónap 12. napjáig átutalással vagy csekken lehet befizetni.

A járulékot a munkavállaló helyett – annak hozzájárulásával, és a NAV jóváhagyásával – más személy vagy szervezet is megfizetheti. A koronavírus terjedése miatti veszélyhelyzet kialakulása óta több esetben jöttek létre munkáltatók és munkavállalók között olyan – fizetés nélküli szabadság igénybevételére vonatkozó – megállapodások, amelyek egyúttal rögzítették az egészségügyi szolgáltatási járulék munkáltató általi átvállalását, s ezzel egyúttal a munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának biztosítását.

Érdemes felhívni a figyelmet, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékra vonatkozó kötelezettségeket az adózó kérelmére a NAV abban az esetben mérsékelheti, vagy akár el is engedheti, ha azok megfizetése a magánszemély, és a közös háztartásban élő hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. Bizonyos esetekben részletfizetési engedményt is igénybe lehet venni erre a járulékra.

A koronavírus-járvány helyzetre tekintettel a hatóságok több intézkedéssel is reagáltak:

  • A NAV méltányolja a járványhelyzet miatti mulasztásokat. Az egészségügyi vészhelyzet idején előfordulhat, hogy az adózók önhibájukon kívül nem tudják az adókötelezettségeiket határidőre teljesíteni (például akár saját maguk, vagy képviselőjük, meghatalmazottjuk karanténba kényszerül, a vele való kapcsolattartás kizárt). A leghamarabb jelezni kell a NAV számára a mulasztás okát, kiemelve, ha az a járványügyi vészhelyzetre vezethető vissza. Ezekben az esetekben a NAV figyelembe veszi ezt az indokot és ehhez mérten méltányosan fog eljárni és esetleg eltekinthet akár a szankciótól is.
  • A fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók helyett 2020. május 1-től a munkáltatóknak kell megfizetni havonta az egészségügyi szolgáltatási járulékot, és továbbra is jogosultak a munkavállalók az egészségügyi ellátásra. A katás egyéni vállalkozóknak az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése mellett a KATA-fizetési kötelezettség alóli mentesülést is be kell jelenteni a NAV felé.

A cikket a Momentum Kertváros egyik végzős joghallgató tagja írta
(Források: rsm.hu, palyazatok.org, nav.gov.hu)
(Kiemelt kép: pixabay.com)